„Nem kellesz, ha nem vagy hasznos” – Finnország drasztikusan szigorít a bevándorlás feltételein

Aki nem beszél finnül vagy svédül, és nincs mögötte több év munka, az alig remélhet tartós letelepedést az új szabályok szerint.

Bajorországban megnyitották az AnkER névre hallgató új központokat, Horst Seehofer belügyminiszter szerint most a többi német tartományon a sor, ehhez pedig Merkel támogatása szükséges.
Bajorország után a többi német tartományban is ki kell építeni az új típusú menekültügyi befogadóközpontokat, ehhez Angela Merkel kancellártól is nagyobb támogatás szükséges – jelentette ki Horst Seehofer német belügyminiszter egy vasárnapi televíziós interjúban.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke az ARD országos köztelevízióban este sugárzott interjúban hangsúlyozta, hogy a megérkezés, a döntés és a visszatérítés jelentésű német szavak első betűi alapján AnkER (magyarul: horgony) központoknak nevezett intézmények létrehozását rögzítették a koalíciós szerződésben, ezért valamennyi koalíciós pártnak ki kell állnia az új típusú befogadóközpontok mellett, hogy ne sérüljön a kormány hitelessége.
A csak Bajorországban működő CSU már teljesítette a feladatot, a tartományban a napokban megnyitották az első AnkER központokat. Most a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetőjén a sor, Angela Merkelnek és Andrea Nahlesnek gondoskodnia kell arról, hogy a többi tartományban is legyenek ilyen befogadóközpontok – mondta Horst Seehofer. A politikus igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy több támogatást kíván-e Angela Merkeltől az ügyben. Rámutatott, hogy az AnkER központok létrehozásáról ugyan a szövetségi kormány programjáról szóló koalíciós szerződés rendelkezik, de a szövetségi állami berendezkedésből adódóan a végrehajtás a tartományi kormányok dolga.
Ezért a CDU és az SPD vezetőinek el kell érniük, hogy a kereszténydemokrata, illetve a szociáldemokrata vezetésű tartományokban a helyi kormány elfogadja az AnkER központ gondolatát és meg is valósítsa az elképzelést – hangsúlyozta Horst Seehofer.
A többi között arról is beszélt, hogy a nyár elején komolyan mérlegelte a lemondást miniszteri tisztségéről. A valamely európai uniós (EU-) tagországban már menekültügyi eljárás alatt álló menedékkérők németországi belépése körül a CSU és a CDU között kialakult vita lezárásához végül mégsem kellett megválnia hivatalától. Abban egyeztek meg, hogy megállapodást dolgoznak ki az érintett EU-tagállamokkal mindazon menedékkérők visszafogadásáról, akik már benyújtották az adott tagállamban a menedékjogi kérelmüket, de mégis be akarnak utazni Németországba, és a határon feltartóztatják őket.
Erről Horst Seehofer elmondta, várhatóan napokon belül kiderül, hogy lehet-e ilyen megállapodást kötni Olaszországgal és Görögországgal, azzal a két tagállammal, amelyekben az EU-ba igyekvő menedékkérők nagy része megérkezik a közösség területére. Jelezte: nem biztos, hogy Németország számára elfogadható eredményre vezetnek a tárgyalások. Kifejtette: a partnerek viszonzást várnak a menedékkérők visszafogadásáért, és vállalhatatlan lenne, ha végül Németországnak több menedékkérőt kellene átvennie, mint amennyit feltartóztatnak a határon és visszaküldenek az ügyükben illetékes partnerországba.
Bajorországban szerdán hét AnkER központ kezdte meg működését. Az elképzelés lényege, hogy az újonnan érkező menedékkérőket a kisebb, a helyi közösségek életébe beágyazva működtetett szállásokra épülő decentralizált rendszer helyett néhány nagyobb, központi állomáson helyezik el. Az állomásokon pedig kirendeltséget működtetnek a menekültügyi eljárásban érintett állami szervek – a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) mellett például a gyámügyi hatóság, a munkaügyi hivatal és a közigazgatási bíróság –, így a menedékkérők egészen az ügyükben hozott jogerős döntésig az intézményekben maradnak.
Csak azok költözhetnek ki a helyi lakosságtól elkülönítve működő, őrzött intézményekből, akik megszerzik a jogot a Németországban maradásra. Az elutasított menedékkérőket közvetlenül az AnkER központokból próbálják majd visszajuttatni hazájukba. A koncepció kevéssé népszerű a tartományi kormányok körében. A 16 tartomány közül egyedül Bajorországban működnek AnKER központok, Szászország és Saar-vidék kormánya pedig jelezte, hogy hajlandó a gondolat támogatására.
(MTI)